2017-10-23
blackbox - egy takarékos window manager2004-04-26
A két népszerű desktop (gnome, KDE) mellett tucatnyi alternatívát használhatunk Linux alatt. A minimalista blackbox nem csupán erőforrásokat takarít meg számunkra, de tapasztalataim szerint hatékonyabb és kényelmesebb is, mint a "nagyok".

Egyébként is, első lépésként csupán egy alaprendszert szoktam telepíteni "miniwoody", vagy "Linux-Bonsai" CD-ről. A hálózat konfigurálása után érdemes rögtön sid, vagy sarge rendszerre előlépni, majd egy-két utility telepítése után (lásd "Milyen csomagokat telepítsek?") rögtön nekiláthatunk a grafikus felület építésének.

xserver-xfree86
xbase-clients
xfonts-base
blackbox

Ami a fenti csomagokon kívül még feltétlenül kell, azt a függőségek szerint megkapjuk. A kérdésekre helyesen válaszolva már futhat a blackbox ablak kezelő, de ha nem, akkor az X-felületet szebben-pontosabban beállíthatjuk a következő parancs kiadásával:

xf86cfg -textmode

Ha minden rendben, utoljára kell konzolra váltanunk, hogy felrakjunk egy grafikus terminált, például az xterm-et. Aztán folytathatjuk az egyelőre kissé szürke és egyszerű blackboxon, ahol az egér jobb gombjára előugrik a menü.
Idáig igen hamar megvagyunk, nem sok mindent kellett felrakni. Maga a blackbox kevesebb, mint 1 Mbájt. Saját lomtárra mutató ikon valóban nincs rajta, de minden grafikus felület legnagyobb előnyét máris tudja; Egyszerre több terminált tehetünk egymás mellé, így amíg az egyikben folytatjuk a letöltést-telepítést, egy másikban csiszolhatjuk, reszelhetjük, hangolhatjuk rendszerünket.

1. - Saját menü

Létrehozunk egy könyvtárat a blackbox menüje, témái és háttérképei számára. Lehet például .blackbox, vagy environment néven. (Én ez utóbbit szoktam, az alábbit letöltve és kicsomagolva létre is jön:

environment.tar.gz

Ha egyszer már kiléptünk a blackboxból, akkor létrejött egy .blackboxrc állomány. Ha nem, elég újraindítani. Ebben az állományban kell átírnunk a menüre utaló sort úgy, hogy a sajátunkra mutasson:

session.menuFile: ~/environment/blackbox-menu

Az egér jobb gombjára kattintva rögtön a teljes, saját menüt kell látnunk. Innen már a saját témák is elérhetők. Ha az environment/styles/valami téma utolsó sorában megadott háttérkép még nem látszik, akkor valószínűleg egy egyszerű kép-megjelenítő programot kell telepítenünk, pl. qiv.

2. - Munkaterületek

Az egér középső gombjára előugró menüben hozhatunk létre, vagy törölhetünk munkaterületeket, és itt érhetjük el a minimalizált, háttérben futó programokat. (A munkaterületeket át is nevezhetjük a már említett .blackboxrc állományban.)

3. - Gyorsbillentyűk

Tovább finomíthatjuk a rendszert, ha telepítjük a bbkeys csomagot. A bbkeysconf.pl utasítással szerkeszthetjük a configurációs állományt, vagy letölthetünk egy példát innen: (Ha a home könyvtárunkba másoltuk, nevezzük át .bbkeysrc -re, hogy rejtett legyen.)

bbkeysrc

Ezek után Alt+F1, F2, F3 ,F4 billentyükkel válthatunk a munkaterületek között, Alt+F9 re elindul a galeon böngésző, stb.

Még egy apróság, hozzunk létre egy .xsession nevű állományt. Ez nálam a következő sorokat tartalmazza:

bbkeys -w -t &
gkrellm &
licq &
setxkbmap hu
blackbox

Nagyjából kitalálható, hogy mi mit jelent. További finomításokhoz lásd a man-oldalakat!

status