2017-06-25
Linux az \"ócskavason\"2004-12-09

Van egy elmélet, miszerint a Linux bármilyen ócskavason elfut.
- És van egy hétköznapi tapasztalat, miszerint ahol a win98, vagy NT még vígan, ott a Linux csak döcögve.
Erre az ellentmondásra leghamarabb azok a diákok jönnek rá, akiket - az egyszerűbb telepíthetőség miatt - RedHat, vagy UHU CD-kkel láttam el, de más disztribúcióval sem könnyű látványos eredményeket produkálni.

Tisztességes, hatékony web- és mailszerver, adatbázis és a belső hálót kiszolgáló samba valóban kényelmesen elfut egy 5-6 éves Pentium II gépen, 128 mega RAM-mal úgy, hogy a merevlemezből az egész rendszer csak mintegy 120 Megabájtot foglal el. (Igaz, ezen az egérkurzornak nincs árnyéka. Távolról és parancssorból adminisztrálva, erre valahogy nincs is komoly igény.)

De az emberek grafikus felületet szeretnének, flasht is lejátszó, java-képes böngészőt, wyswyg szövegszerkesztőt. Élsimított fontokat, mégpedig mindezt a kissé elaggott iskolai masinákon!

Ezeken a gépeken többnyire NT4 Workstation fut, még mindig elég tisztességesen. Hozzájuk képest a legfrissebb Linuxok valóban lassúak. Egy full-telepített UHU nagyon, egy RedHat 9 pedig nagyon-nagyon. Az igazságos persze az lenne, ha ezek sebességét mondjuk az ugyanezekre a gépekre telepített XP-hez mérnénk, ha egyáltalán szóbajöhetne ilyesmi egy 64MB RAM-mal rendelkező gépen.

Nekem persze nem célom igazságos versenyt rendezni a Microsoft és a Linux között. Egész egyszerűen csak Linuxot akarok használni, mégpedig úgy, hogy mégse kelljen a régi-régi NT helyett régi-régi, mondjuk Calderát telepítenem. Az NT nyugdíjazása egyébként is időszerű. Biztonsági foltok ugyan még megjelennek hozzá, de támogatása, fejlesztése évekkel ezelőtt megszűnt. Az utolsó service-pack is igen régen jelent meg hozzá. USB driver sem lesz benne már soha. És hogy akkor miért nem cseréljük win2k-ra, vagy XP-re?

Több oka van. XP-ből nem lehet szükségtelennek itélt komponenseket olyan egyszerűen eltávolítani, mint linuxból. Az XP ezeken a régi gépeken teljesen esélytelen. A 2000 esetleg szóba jöhetne, ha nem tartanám oktatási célra sokkal rugalmasabbnak a Linuxot. Ha valaki csak a passziánszig jut el, azt megtalálja itt is, ott is. Szövegszerkesztő, és egyéb irodai eszközök is vannak mindkettőben. De ha tobbábblépnénk az sql adatbázisokig, web-fejlesztésig, script nyelvekig, vagy akár az assemblerig, akkor Microsoft környezetben a telepítés, karbantartás nagyságrendekkel bonyolultabb, a gépigény és a fejlesztőeszközök ára pedig iszonyatosan drágává is teszi az egészet.

Debian-t fogok fölrakni a szokásos módon, csomagonként. Megpróbálom úgy kiválasztani a beállításokat, hogy valami kellemes kompromisszum jöjjön létre. A diákok nem méltányolják, ha valami túlságosan "fapados", de nagyon lassú sem lehet. Úgy vettem észre, hogy valami miatt nem szeretnek konzolról netezni, és a többi parancssoros alkalmazás sem túl népszerű. (Pedig, ha tudnák! :-)

A végeredményt még én sem ismerem, de a kisérletekről, az egész hadművelet pillanatnyi állásáról rendszeresen be fogok számolni.

- Az első részben részletesen le fogom írni a használandó hardvert, a particionálási sémát, telepítő CD-t, fájlrendszereket és kernelt.
A második részben a grafikus felület és a szóbajöhető ablakkezelők lesz a téma.
A harmadik rész a szükséges alkalmazásokról szól majd, mérlegelve azt, hogy az azonos feladatú programok közül melyik fut elfogadhatóbban egy öreg hardveren.
Egy negyedik részt megérne az új rendszer tesztje és tükrözése a terem egyforma gépeire.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezek az írások nem arról szólnak, hogy én értek hozzá, tehát elmondom a hogyant. Sőt, mivel nem eléggé értek hozzá, hát kisérletezek, és ezek a feljegyzések egyfajta kisérleti jegyzőkönyvek. Bárki segítő észrevételeinek és ötleteinek nagyon örülnék!

status